Anthony a nap további részében sem szólt hozzám, de nem értem rá ezen gondolkozni, mert ajándékötletek kavarogtak a fejemben. Louis háza felé tartva megvettem a szokásos kávémat, majd 1D-s dolgokat szereztem be: parfümöt, könyvet valamint egy CD-t. Riley rajongása megkönnyítette a dolgomat. A kocsihoz érve vettem csak észre, hogy fotóznak, de nem foglalkoztam vele, csak beszálltam és elhajtottam.
Louis-nál lógtam egy darabig - szerencsére Harry nem volt otthon -, majd egy taxit hívtam és hazamentem, hisz szerettem volna kicsit rendbe szedni magam a vacsora előtt.
Nem én érkeztem az étteremhez elsőként, hanem Harry. Már az asztalnál ült és épp aláírást adott az egyik pincérnőnek.
- Szia, hogy vagy? - kérdeztem és helyet foglaltam vele szemben.
- Szia - köszönt ő is - megvagyok - felelte és belekortyolt a vizébe. Ez aztán a jó hangulatú beszélgetés.
A pincérlány megkérdezte, hogy mit hozhat, de én azt válaszoltam, hogy megvárom a többieket. Aztán lassan a banda tagjai is megérkeztek: Niall, Liam, Louis. Zayn küldött egy üzenetet, hogy késni fog, és hogy nyugodtan kezdjünk el nélküle enni. Ezután beavattam a fiúkat, hogy Riley-nak most van a szülinapja, majd a táskámból elővettem, hat darab tasakot, benne az ajándékokkal. Aztán elővettem egy tollat és mindegyikükkel aláírattam egy kisebb posztert. Tökéletes.
- Elnézést, mindjárt visszajövök - motyogtam és az étterem elé sétáltam, majd felhívtam Riley-t.
- Hol vagy? - kérdeztem tőle azonnal.
- Úton vagyok, egy perc és ott vagyok. Feltartottak - felelte. Ha tudta volna, hogy kikkel fog találkozni, volt egy olyan érzésem, hogy senki sem tarthatta volna fel.
- Oké, megvárlak az étterem előtt - mondtam neki és bontottam a vonalat.
Nem kellett sokat várnom, Riley már ott is volt mellettem.
- Szia - köszöntem neki. - Siessünk be, már várnak - mondta neki és karon ragadtam. - Bármi történik is, ne sikíts, rendben? - kérdeztem menet közben. Ő kérdőn nézett rám, azután csak bólintott.
Nos, amint meglátta melyik asztalhoz is tartunk, egyszerűen megtorpant.
- Gyere Riley, már mind éhesek, főleg Niall - mondtam neki, mire újra elindult.
Nos, nem sikított, de ahogy odaértünk hozzájuk elkezdett sírni és nem bírt megszólalni. Nem is tudom, melyik a rosszabb.
- Ő itt Riley - mutattam be -, a barátnőm. Az említett még mindig nem tudott megszólalni.
- Úgy érzem, te már ismersz minket - kezdett bele a göndör hajú mosolyogva -, de azért bemutatkozom. Harry Styles vagyok, örvendek - mondta majd kezet fogtak. Azután a többiek is sorban kezet ráztak vele, én pedig aggódva figyelmet a lányt. Féltem, hogy el fog ájulni.
- Hallottuk valakinek szülinapja van - mondta Louis viccelődve.
- Boldog szülinapot! - mondták majdnem egyszerre és átadták az ajándékokat. Riley azt sem tudta, melyiket nyissa ki legelőször.
- Köszönöm - mondta szipogva. Én felé nyújtottam egy zsepit, amivel letörölte a könnyeit. - Ez...ez...én el sem hiszem - mondta, majd felém pillantott és megölelt. - Ez a legjobb szülinapom - motyogta.
- Ezt felülmúlni jövőre elég nehéz lesz - sóhajtottam, mire mindenki elkezdett nevetni az asztalnál.
A vacsora jó hangulatban telt, Riley is időközben feloldódott, sőt még viccelődött is Niall-lel. Ezt határozott haladásnak éreztem. Mindenki kedves volt velem, kivéve Harry-t, de ezt már megszokhattam volna. Riley rá is kérdezett mikor a mosdóban voltunk, de én úgy tettem, mintha nem vettem volna észre a fiú piszkálódását.
Zayn a vacsora végére ért csak oda hozzánk, szemmel láthatólag valami baja volt, de senki sem kérdezett rá. Semmit sem evett, csak vizet ivott. Rossz kedve és szótlansága valahogy megölte a hangulatot.
- Menjünk bulizni - javasolta Lou és én már ekkor tudtam, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése