Háromnegyed tizenegykor már a tárgyaló felé vezető folyosón sétáltam apámmal. Ajtók csapódtak, telefonok csörögtek, emberek jöttek-mentek, az egyik irodából pedig kiabálás hallatszott ki. Ilyenek itt az átlagos napok. Apám azt akarta, hogy az iskola elvégzése után itt dolgozzak...a válaszom határozott nem. Én ezt képtelen lennék nap, mint nap kibírni.
Beléptünk a terembe, én pedig az ablakhoz sétáltam, a kezemben pedig a kávémat szorongattam. Ekkor megcsörrent a telefonom, kihalásztam a táskámból és gyorsan megnyitottam az üzenetet.
Anthony: Miért nem jöttél suliba? Jól vagy?
Elmosolyodtam. Az iskolában egyedül Anthony-t mondhattam igaz barátomnak és jól esett, hogy érdeklődik felőlem.
Apámnak kell segítenem az irodában. :(
Veled minden oké?
- Remélem, ha itt lesznek nem fogsz telefonozni - mondta az apám. Felé fordultam, éppen a laptopját tette az asztalra és kapcsolta be, majd leült.
- Lehalkítom - feleltem és a táskámba csúsztattam a készüléket. Ekkor nyílt az ajtó, először apám titkárnője lépett be rajta, majd az öt srác, végül egy öltönyös férfi. Odamentem apám mellé, letettem a kávémat és miután mindenki kezet fogott mindenkivel leültünk az asztalhoz. Az öt fiú velem szemben ült egymás mellett és eléggé feszültnek tűntek.
- Egy kávé vagy üdítő szerintem mindenkinek jól esne, igaz? - kérdeztem. Bólintottak. Apám titkárnője, akit egyébként Sophie-nak hívtak, gyorsan el is ment, hogy hozza az italokat. Apám pár mappát csúsztatott felém, én pedig felálltam és kiosztottam azokat. Miután helyet foglaltam, apám bele is kezdett a beszédébe. Én csak annyit hallottam, hogy babla "ti lehettek minden idők legnagyobb fiúcsapata", "média által kialakított kép", "szükséges lépések", "mindenkinek így lesz a legjobb", "dollármilliók" aztán végre Sophie hozta a frissítőket, és úgy tűnt, ennek mindenki örül. Csend telepedett ránk, aztán az öltönyös férfi David, aki mellettem ült, megszólalt.
- Úgy látom - kezdte és felpillantott a papírlapokról -, hogy a javasolt változtatások belekerültek a szerződésbe.
- Így igaz - felelte az apám és bólintott, David pedig visszatért a szöveg tanulmányozására.
- Nem mindegyik - felelte dühösen az egyik fiú, én pedig felé kaptam a fejem.
- Harry - kezdte David -, ezt már megbeszéltük. Túl sok forog kockán.
- Nem élhetünk tovább hazugságban - mondta a mellette ülő fiúra pillantva és idegesen a göndör tincseibe túrt. Louis megfogta a karját és gyengéden megszorította. Harry lehunyta a szemét és sóhajtott egyet.
- Szerintem sem kellene tovább ezt csinálniuk - mondta fejcsóválva Niall.
- És mi lesz a csapattal? - kérdezte Zayn és felállt a székből, majd az ablakhoz sétált, hátat fordítva mindenkinek. - Mindent csak úgy eldobnátok?
- Nem veszítenénk el az összes rajongókat - érvelt Liam.
- Zayn, miért nem hagyod el a süllyedő hajót? Úgy is mindig többet szeretnél énekelni!
- Harry, ezt fejezd be! - szólt rá Louis, majd beleivott az üveg vizébe.
- Nem fejezem - mondta és már ő is felállt a székéből -, akkor kilépek én!
- Oh, Harry Styles! Bravo! - mondta Zayn, majd tapsolt párat. - Barvo!
Louis visszahúzta Harry-t a székébe, én pedig annyira megdöbbentem, hogy nem bírtam megszólalni. Nem akartam elhinni, ez képtelenség. A nagy nőcsábász meleg és az egyik csapattaggal van együtt.
Egyszerűen nem bírtam abbahagyni a nevetést. Posztereik szobák falát díszítik, több millió lány álmodozik róluk...ők meg együtt vannak. Együtt együtt.
- Elnézést - mondtam végül, apám szúrós szemekkel nézett rám és mindenki a teremben engem figyelt. Az előttem lévő mappát felvettem az asztalról és azzal kezdtem el legyezni magam.
- Oké, tegyük fel, hogy belemegyünk, és én nekem továbbra is modelleknek kell udvarolnom. Ezután Louis-nak is szerzünk minden hónapban egy csajt? - kérdezte apámra pillantva. Én éppen a kávémból ittam, amit sikeresen félrenyeltem és köhögni kezdtem.
- Jó, ez kész cirkusz - jegyeztem meg. - Ez egy átverés? Hol a kamera? - kérdeztem és körbenéztem.
- Emily Cole, fejezd ezt be! - förmedt rám apám.
- Tényleg együtt vagyunk...az X-factor óta - magyarázta a csíkos pólós. Harry és Louis összefűzték az ujjaikat és olyan szerelmesen pillantottak egymásra, hogy minden kétségem szertefoszlott. Szeretik egymást. Apám megköszörülte a torkát.
- Louis, Harry azt találtuk ki, hogy Louis-nak egy állandó barátnőre lenne szüksége. Míg neked Harry továbbra is találkozgatnod kellene különböző modellekkel, színésznőkkel. Ez a tökéletes álca.
Láttam, hogy egyik fiúnak sem tetszik ez az ötlet.
- Sikeresek akartok lenni? A legtöbb fiúcsapat öt évig bírja, ti még csak két éve zenéltek együtt. Ha kiderül, hogy a legnépszerűbb tag meleg az dollármilliós veszteséget jelent. Hamarabb eltűnnétek a süllyesztőben, mint ahogy kimondom: One Direction.
Erre egyikünk sem tudott mit mondani. Tudtam, hogy apám oldalán kellene állnom, de belül egy hang azt mondta, ez nem helyes. Ez úgy rossz, ahogy van.
- Oké - mondta Louis.
- Jó, rendben - felelte Harry is. - David minden rendben van a szerződéssel?
Aláírták mind az öten, de senki sem volt ünnepi hangulatban. Én sem, pedig sikerült. Itt voltam, bár hogy minek, arról fogalmam sem volt. Kis akciómmal inkább ártottam, mintsem használtam volna. Éppen felálltam volna az asztaltól, amikor apám elém csúsztatott egy mappát.
- A tied - mondta, és mivel értetlenül néztem rá ezért hozzátette -, olvasd el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése